![Megyek a fenntarthatósághoz, vagy melyik vetőmagot csak én veszem? - Kert Megyek a fenntarthatósághoz, vagy melyik vetőmagot csak én veszem? - Kert](https://a.buruntzaldea.org/garden/radieschen-anbauen-gelingt-auch-ohne-grnen-daumen-1.jpg)
Tartalom
- Megyek a fenntarthatósághoz, vagy melyik vetőmagot csak én veszem?
- Hibrid versus sperma-rezisztens fajok
- Hol megy a vetőmagtermelés trendje?
- A sperma-rezisztens fajták hivatalos megakadályozása
- A vetőmag közös tulajdon!
A géntechnológiával módosított vetőmagokat nem indokolt módon hevesen tárgyalják
Megyek a fenntarthatósághoz, vagy melyik vetőmagot csak én veszem?
Az a kérdés, hogy honnan származik a magunk, hogyan nevelték el, és mit csinál a zöldség- és virágágyakban, egyre inkább a szabadidős kertészeket mozgatja. Mint gondoljuk, elég helyesen, mert aki egy ideig követi a megbeszéléseket, elég gyorsan kijön olyan kifejezésekre, mint a GM-mentes vetőmag, a régi fajták, a hibrid vetőmag és a Monsanto cég negatív címsorának súlyos sújtása.
Csak emlékeztető arra, amit hibrid vetőmagfajtáknak, más néven hibridnek nevezünk: A különféle fajokat nagy erőfeszítésekkel és géntechnikai módszerekkel állítják elő, úgy, hogy a beltenyésztés eredményeként elérje a kívánt tulajdonságokat, mint például méret, ellenállás, szín és forma megerősödnek és több generáción át. Végül két beltenyésztett vonalat keresztezni kell egymásba annak érdekében, hogy az első ággeneráció - az úgynevezett F1 - a végén megkapjon. Mi jön ki belőle?
Hibrid versus sperma-rezisztens fajok
Az ily módon felébredő növények különösen erősek, egyenletesnek tűnnek, de nagy termőképességükkel és kezelhető veszteségeikkel. A "hibrid hatás" azonban meghatározó hátrányt jelent: a következő generációban már elpárolog, így a saját betakarításból elnyert vetőmag gyakorlatilag már nem használható, mivel a vetőmag erőssége hiányzik. Más az újrafelhasználható vetőmag esetében, amelyet szokásos módszerekkel, például rovarporporzással, meg lehet szaporítani, miközben megőrzik fajtaspecifikus tulajdonságait. A húzott fiatal növények tehát százszor hasonlítanak szülői növényekhöz, nemcsak megjelenésük és tulajdonságaik, hanem ízük szerint is.
Hol megy a vetőmagtermelés trendje?
A 20. század eleje óta egyértelműen az iparosodás felé mutat. A nagyvállalatok szinte teljes egészében felvásárolták a kisebb növénynemesítőket, így a világ minden táján a vetőmagok 75% -át tíz multinacionális vállalat állítja elő és forgalmazza, amelyek közül öt vegyiparból származik (!). A vetőmag-ellenálló fajták egyre inkább. Sok zöldség ma már csak hibrid formájában kapható, és ez igaz a drága bio zöldségekre is. A hobbikertészeket egyáltalán nem fejlesztették ki, tehát teljesen azonosak az ipari mezőgazdasági mezőgazdasági kertészekkel - csak kisebb zacskókba palackozzák.
A sperma-rezisztens fajták hivatalos megakadályozása
Mintha ez nem lenne elég, a vállalatok exkluzív kiaknázási jogokat biztosítottak, amelyek megtiltják a replikációt, még akkor is, ha a gazdák a saját termésükből vetőmagot akarnak eladni vagy cserélni. A vetőmag kereskedelmét az állam ellenőrzi, így csak iparilag barátságos és hivatalosan jóváhagyott fajták hozhatók forgalomba. A géntechnológiával és a terminátor technológiákkal az iparág azt éri el, hogy a növények már nem tudják csírázni a vetőmagokat (az ENSZ sajnos csak ideiglenesen tiltotta).
A vetőmag közös tulajdon!
Azt mondja, flail e. V, mint Németország egyik legnagyobb ökológiai vetőmag-vállalkozása, és csak a GMO-mentes vetőmagok motiválására motivált. A házon belüli internetes áruház nagyon széles választéka azonban nem rejtheti el azt a tényt, hogy az úgynevezett "régi" fajtákat, amelyeket évtizedek óta sikeresen tenyésztettek otthoni kertünkben, már nem engedélyezik semmilyen célra, ezért nem szabad hivatalosan kereskedelmet folytatni. Természetesen az a tény, hogy a sima lepényhalon lévő kerttulajdonosok továbbra is a "tiltott növények" termesztésével kapcsolatban maguk döntenek a szuverenitásukról. Ezért végezzünk tőlünk a témáról néhány ajánlást a tiszta bio vetőmag GM-mentes vásárlására: